Az alig háromszáz lelkes település az élő példája annak, hogy az emberi leleményesség hogyan képes a saját javára fordítani a még oly kedvezőtlen természeti körülményeket is.

Az ókortól kezdve lakott vidéken ugyanis nem volt könnyű az élet, a domboldalakat összefüggő bükkösök és fenyvesek takarták, a patak völgyében pedig olykor tíz fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet, mint a napfényesebb tetőkön. A számtalan forrás és erecske a szabdalt területen időnként tavakat, ártéri vízeket hozott létre, amelyek halban gazdagok lehettek. Erre utal a falu 14. században felbukkant neve is, amely a közkedvelt halfajtára, a kárászra utal.

A pécsi püspök birtokai közé tartozó falu kicsiny mérete ellenére a Völgység központjának számított, ahonnan könnyen el lehetett érni a völgyben és a fennsíkon futó utakon a környező falvakat. A falu mai határában állt egykor Petrőc és Kéthely, ezek azonban a török kor viharai alatt elnéptelenedtek, lakói a környező falvakban találtak menedéket.

A 19. században a bányászat különböző ágai is megindultak, az erdő mellett a hegyek gyomrai is a helyiek segítségére születtek. Bár az arany kitermelésére irányuló kezdeményezések nem jártak sikerrel, de a szénbányászat, amely a falu feletti Sörös erdőrészben a Kühnel család kezelésébe került, sok családnak biztosított megélhetést. A 20. század elejére Kárász egy fontos regionális erdészeti központtá vált, ahol Herman Ottó biztatására a Kühnel család fészekodút kezdett gyártani az európai piacra, majd 1924-ben egy fűrészteleppel is bővítették a családi gazdaságot. Ehhez jött hozzá az erős akaratú Kun Lajos esperesplébános úr kárászi ténykedése, aki az országban szinte először honosította meg a falusi turizmus intézményét a takaros kis falucskában.

1990 után Kárász gyorsan reagált az új kihívásokra. Az energikus faluvezetés és a hatékony civil szféra sikeres pályázatokon keresztül újra tudta éleszteni a települést. Elkészült egy pajtamúzeum, egy pajtaszínház, évről évre kiváló hangulatú kézműves- és tánctábort szerveznek a helyiek és a faluházban egy kiváló teret létesítettek a közösségi rendezvényeikhez. Ma már országosan ismert a kárászi gombafesztivál és az országos pálinkaverseny.

Kárász értékei

	2023-ban lesz 10 éves egy kárászi rendezvény, a „Falusi Disznótoros”. Az önkormányzat foglalkozik sertésneveléssel, így adott volt, hogy elindítsanak egy különleges programot. A programra a kárásziak korra és nemre való tekintet nélkül a nap folyamán bármikor ellátogathatnak és betekinthetnek a munkafolyamatokba. Az ideérkező turistákat is szívesen látják.
	XI. alkalommal került 2022-ben megrendezésre a Kárászi Pálinkaünnep, amelyet néhány éve Kárászi Pálinkafesztivál, PÁRLAT-TÁRLAT néven ismerhet a nagyközönség. A gyümölcstermés függvényében évente 300-600 minta érkezik a megmérettetésre. A pálinkák bírálását országosan elismert szakemberek végzik
	A Centrál Parkot pályázati támogatások felhasználásával, a település központjában hozta létre a Kárászért Egyesület. Filagória, tűzrakóhely, asztalok, padok kialakítása után rendezvényeknek is helyet adhat a park. Körülötte Kárászért, kárásziakért sokat tett emberek elültetett fái adnak árnyékot a megpihenők számára. Évek óta nyáron megrendezésre kerül a Kárászi Piknik összejövetel, amelyen a télen levágott disznó utolsó finomságai kerülnek nyársvégre.
	A Centrál Park mellett 2020-ban létesült a fitnessz park, ahová nemcsak falubeliek, hanem a szomszéd falvak lakói is rendszeresen ellátogatnak sportolni. Különösen azóta, amióta felavathatták a szomszédságában felépült játszóteret.
	Az árnyat adó gyümölcsfák alatt boldogan játszhatnak a gyermekek a korszerű, jó minőségű játékeszközökön.