A Tolna megye délnyugati szegletében megbúvó, a Hegyhát és a Kapos-völgyének találkozásánál fekvő falucskát többféleképpen hívták a történelem folyamán: Tüttős, Tűtős, Töttös, Tutus, Csikos Tótos. Elnevezése a magyar személynévként használt Töttősből keletkezhetett, majd ehhez jött az előtag. A 19. században úgy vélték: „Későbben, miután ezen mocsárokban rendkivül sok csikok tartózkodtak, Csikostőttősnek neveztetett.” Eredetileg tényleg a csikról kapta a nevét, és csak később ment át ez a közkeletűbb csikós foglalkozásnév alakjára. A Gereci család, majd az anyai uradalom részeként összeírt települést azonban soha nem nevezték Rácztöttösnek, mert ez a Bóly melletti mai Töttösre igaz csupán.

Megtelepülésének első emlékei a 14. század végéig vezetnek vissza. Szépen gyarapodó falucskának számított az ártérben, a Széki-víz sásos, zsombikos ingoványaiba benyúló földszigeten álló Csikóstőttős. Természetes védettségének köszönhetően túlélte a török kor megpróbáltatásait. Határában kettő templom is túlélte a megpróbáltatásokat, legalábbis 1714-ben még kettő, kőből épült egyházat is említettek.

A 19. század az evangélikus németség virágkorának számított, akikről az első adatok 1783-bóé maradtak fenn. Erejüket mutatja, hogy a falu egyik kiemelkedő, gyönyörű panorámájú részén építették fel saját templomukat 1886-1887-ben.

A 18-19. század a folyamatos bővülés és gyarapodás kora volt. II. József uralkodása alatt a falu határában létrejött Hab község saját bíróval és közigazgatással; az uradalmi erdő helyén megalapították Matildmajort az itt dolgozó cselédek számára; zsidó családok is megjelentek, akik saját temetőt is kialakítottak. A 20. század elején a tőttősi római katolikus templom levált Vásárosdombóról és önálló plébánia lett. A falunak 1930-ban közel 700 magyar és 900 német lakója volt, azonban a második világháború és a kitelepítsek miatt Csikóstőttős lélekszáma is csökkeni kezdett.

1974-ben elcsatolták Baranyától, azóta Tolna megyéhez tartozik. A rendszerváltás után hamar magára talált, a közeli üzemek és vállalkozásoknak hála alacsony a munkanélküliség. Egész évben élénk közösségi élet zajlik a településen.

 

Csikóstőttős értékei

	2018. október 27-én került átadásra Csikóstőttősön a Hagyományok Háza.
	A házat a helyi svábok építették 1938 és 1942 között, de a tulajdonosokat néhány év múlva kitelepítették. A németek egy része itt maradt, akik együtt élnek felvidékiekkel, helyi magyarokkal, és erősítik Csikóstőttős közös kultúráját.
	Az épület bemutatja a település sváb hagyományait a mezőgazdaság, a gasztronómia és a mindennapi élet tekintetében.
	A Hagyományok Háza kiállító termében kapott helyet Károlyi András grafikusművész állandó kiállítása
	A kilátó épületét Csikóstőttős Község Önkormányzata 2011-ben építtette a falu határában fekvő dombtetőre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Csikóstőttősre és a szomszédos településekre. Az épület az aktív pihenésre és a relaxációra egyaránt lehetőséget nyújt, emellett igény szerint vizesblokkal és modern háztartási gépekkel felszerelt konyhával teljeskörű szolgáltatást biztosít a látogatóknak.
	A kilátó mellett 2011-ben egy Kneipp-ösvény került kiépítésre, ami változatos felületekkel szolgálja a rajta végig sétáló vendégek rekreációját. A kilátó tövében fekvő aromaterápiás kertben több természetgyógyászatban használt növény is megtalálható.
	Sebastian Kneipp úgy tartotta, a mozgás nem csak testi, de szellemi teljesítőképességünket is javítja, lelki békénket is megteremti. Ennek szellemében testmozgásra ösztönöz a kilátó mellett létrehozott felnőtt játszótér
	Domonkos Béla szobrászművész alkotta Szent István mellszobor az államalapítás 1000. évfordulóján került átadásra a Hunyadi téren.
	2016-ban került átadásra a gránit tömbből készült emlékmű, amin arany betűkkel „Elek Apó Kútja” felirat olvasható, valamint egy medalion dombormű található rajta, ami az idős Benedek Eleket ábrázolja.
	A Római Katolikus templom külső falán került elhelyezésre Petrás Mária keramikus Keresztútja. Szintén a templom falán kapott helyet Ruttkay Sándor grafikusművész alkotása is.
	Csikóstőttősön élt és alkotott Ambrus Sándor szobrász. Alkotásai a Szabadság utcai szoborparkban láthatóak.