A Mecsek északi lankái között bújik meg Köblény település, elérni csak a Komlót Bonyháddal összekötő útról lehetséges.

A települést egy 1326-ban keletkezett oklevél említi először Kubli néven. A feltételezések szerint elnevezése a régi magyar űrmérték – azaz köböl –, esetleg a kutak bélelésére szolgáló fatönkből is származhat. A középkorban a Maróci uradalom része volt, és jelentőségét mutatja, hogy már a 14. században plébániás helyként említik.

A hódoltság idején a magyar lakossága lassan elhagyta otthonát, a mostanitól kissé délnyugatra fekvő települést. Az elvándoroltak helyére rácok költöztek, emléküket a falu nyugati belterületén található úgynevezett Rác-temető őrzi. Köblény a Rákóczi-szabadságharc idején ismét elnéptelenedett, Vak Bottyán kurucai kíméletlen küzdelemben elkergették a baranyai rácok többségét. A falu ezek után néhány évig pusztán állt, mígnem 1733-ban német telepesek érkeztek az akkor Petrovszky birtoknak számító vidékre. A falu a század folyamán egyre gazdagodott, nem véletlen, hogy a katolikus hívek 1799-ben templomot építettek maguknak, majd a plébánia rangot is sikerült elérniük a Mindenszentek tiszteletére felszentelt egyház számára.

A második világháborút követő kitelepítések szétszórták a helyi német közösséget. Az üresen maradt házakba főleg Hosszúhetényből és Magyaregregyről költöztek be magyar családok. 1947-től kezdve a Felvidékről is telepítettek be magyarokat, akik megtanulták a német dűlőneveket, és azt használták tovább. Zsáktelepülés jellege miatt az elmúlt évtizedekben a falu fejlődése megrekedt, munkalehetőség hiányában egyre többen költöztek el. A közművek kiépítettsége és a csodás környezet azonban elegendő lesz talán, hogy egyre többen keressék fel ezt a gyönyörű falut. A Kárász felőli oldalon levő egykori Bükkösi tó felélesztésével és a közeli vasút adta lehetőségek kihasználásával Köblény továbbra is egy kellemes, élhető közösség maradhatna, ahol jó lakni, és amit jó meglátogatni.

Köblény értékei

	A falu középkori templomát a 14. században említik először. 1733-ban szentélye még épségben volt, és új harangot is kapott 1740-ben. A falak a század végére összedőltek, az egykori templomnak mára nyoma sincs. Mai templomát 1799-ben emelték.
	A csodálatos dombon álló templom ma műemlék. A katolikus templom főoltára és szószéke copf stílusban készült. Festett mennyezete és oltárképe egyedi látványt nyújt az ide látogatók számára.
	A Szent Flórián szobrot 1926-ban állíttatta Schreiber János és felesége, Hauser Katalin, valamint Hauser Ferenc és felesége, Jauch Anna. A kiváló állapotban megmaradt szobrot az önkormányzat restauráltatta, és 2020. tavaszán új helyre költöztette
	Csonka-keresztet 1817-ben állíttatta Marschal Ferenc, a pécsi szeminárium uradalmi fővadásza. Az állítása óta eltelt 200 évben állapota leromlott, restaurálása nem volt lehetséges, ezért helyére egy, a régi kereszt eredeti szerepét idéző új műtárgy került.