Hosszúhetény Pécstől 16 km-re, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő település, melyhez szervesen kapcsolódik két gyönyörű, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben fekvő hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya. Már a kőkor népe otthonra talált itt, s a római korban Pannónia jelentős települése lehetett, melyet a határában feltárt, majd betemetett villa romja is igazol. Itt ölelkezett egybe az Aquincumból és Lugióból induló két fontos hadiút, amelynek békéjét a Zengő tetejére emelt őrhely vigyázta, ahol az elmúlt években míves bronzfibula került elő. A település villa Heten néven szerepel az 1015. évben kelt pécsváradi apátság alapító oklevelében. A helyiek szerint a település névadója Hetény vezér volt, akinek itt, a bánáti bazsarózsa hazájában volt az otthona, és emlékét ma szobor őrzi az egykori kőbányában. Hetény sorsa szorosan összefonódott a fölötte magasodó, 682 méteres csúccsal büszkélkedő Zengővel, amelyet a régiek Vashegynek neveztek, és gyomrából már az Árpádok idején ércet bányásztak.

Érdemes megszállni a számos vendégház egyikében, és gyalogosan vagy kerékpárra pattanva bebarangolni a falu északi oldalán fekvő szőlőspincéket, vagy a számtalan védett növénynek otthont adó Nagymezőt és Aranyhegyet, ahol nyári esők után vidáman dugják ki kalapjukat az őzlábgombák az elcsilingelő rackanyáj nyomában. A kirándulás céljai közül nem maradhat ki a Zengő sem, a védjegyének számító bánáti bazsarózsával, sem a vadregényes Hármashegy, ahonnan csodálatos panoráma tárul az ember szeme elé.

Hosszúhetény értékei

	Hosszúhetény a Szent István alapította pécsváradi bencés apátság szolgálatára rendelt település volt. A falu Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, és túlélte a török hódoltság viharait is.
	1740-ben az új igényeknek megfelelően átépítették, barokk szószéket kapott, ma pedig Gebauer Ernő freskói díszítik a belsejét.
	A falu nevének eredetére több magyarázatot is találunk. Az egyik szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. Bocz Gyula, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása Hetény vezér szobra. Az egykori kőbánya udvarában álló szobrot 2000-ben Hosszúhetény Község Önkormányzata állíttatta, Göncz Árpád köztársasági elnök avatta és Mayer Mihály megyéspüspök szentelte fel.
	Hosszúhetény közelében, a Kelet-Mecsek erdeiben a 18. század végén jelentős üveggyártás folyt. A huták üveges hagyatékának méltó emléket állít az állandó üvegtörténeti kiállítás, amely 2008-ban nyílt meg. A kiállítás anyagát a pusztabányai üveghuta ásatásai során előkerült tárgyi emlékek, helyi üvegművészek több éven át gyűjtött és őrzött anyaga, valamint a nyolcvanas évek végén évente megrendezett pécsi üvegszimpozionok alkotásai képezik
	A Zengőn 1978-ban egy betonból készült geodéziai mérőtornyot emeltek, melyet a turisták előszeretettel használtak kilátóként. E köré épült a 2020-ban átadott impozáns Zengő-kilátó. A hétemeletes és 22 méter magas kilátóból csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben a Balaton-felvidék és a Dráván túli Papuk-hegység körvonalai is kivehetőek.
	Hosszúhetényi Tájház festői környezetben a Hármashegy lábánál, a Püspökszentlászló felé vezető út elején található. Az 1860-as években épült tájház 2011- ben került felújításra. A tájházban népi játékok állnak a gyerekek rendelkezésére, valamint népdalokat és táncokat is tanulhatnak az ide látogatók. A Magyarországi Tájházak Szövetségének „Év Tájháza” kitüntetését 2014-ben a Hosszúhetényi Tájház nyerte.
	A Szántó család 1939-ben épített új lakóházat a Kossuth utcában egy üzlethelyiséggel, mely több mint hatvan éven át borbélyműhelyként üzemelt. Az eredeti bútorzattal és eszközökkel berendezett műhelyt – a családdal kötött megállapodás alapján – az önkormányzat 2009. júniusától megnyitotta a látogatók előtt.
	Az egyutcás Püspökszentlászlón Esterházy Pál pécsi püspök építtetett kastélyt és kápolnát, a legenda szerint azért, hogy a feloszlatott pálos rend tagjainak menedéket nyújthasson. A csodálatos püspöki kastélyt hatholdas arborétum veszi körül, melyet Hetyey Sámuel püspök létesített. A parkban 25 fajta fenyőfa és 80 fajta egyéb növény található a világ minden tájáról.
	Kisújbányát a 18. század közepén alapították német üvegfúvók Neue Glashütte néven. A lakók 1794-ben templomot építettek, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. Az Angster orgona 1914-ben készült, Zichy Lujza grófnő adománygyűjtéséből.
	Kisújbánya alapításának 250. évfordulójára 2011-ben állították az Üvegharangot. A harangtorony köve a hetényi Puxler Márton adománya, melyet Borsi-Lakatos László faragott meg. Az üvegharangot a Bajor-erdőben, Poschinger báró üveghutájában fújták.

Videók