Ág

Az egykor Nagyágnak nevezett falucska neve a középkori magyar nyelvben kisebb völgyet, mélyedést jelentett, és ekkor a magyarság megtelepülésében komoly szerepe lehetett, ugyanis ezek nyújtották a legelőnyösebb feltételeket a mindennapi élethez. Az ágak tiszta és biztos vízforrást jelentettek eleinknek, ami az állattartáshoz is elengedhetetlen volt. Erre azért fontos kitérni, mert a 19. században már úgy vélték, hogy a faág szóból származik a falu neve, és ezért került be egy terebélyes fa a község pecsétjébe.

A települést annak ellenére korai alapításúnak tartjuk, hogy először csak 1487-ben bukkan fel a forrásokban. Ekkor még Nagyág néven, a Dombay család birtokaként írták össze. Az eredetileg Tolna megyében fekvő település lakói szerepelnek az 1542. évi adóösszeírásokban, és nagy valószínűséggel az oszmán hódoltság idején folyamatosan lakták. A környéktől elzárt faluban többnyire állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A hatalmas erdők elegendő jó minőségű faanyagot szolgáltattak, a férfiak pedig előszeretettel fuvaroztak távolabbi vidékekre is. A patakok mellett négy malom zakatolt, és a környező piacokon gyakran megjelentek az itt készült szőttesek is.

Ág remek adottságokkal bír egy rekreációs központ megteremtéséhez, a környező táj sokszínűsége, a vízben és vadban gazdag tájék rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel bír a biotermékek készítése iránt érdeklődők számára. Az erdőkkel határolt zsákfalu kedvelt célpontja a bakancsos turistáknak, évente több százan keresik fel a falut átszelő Hat torony túra keretében.

A településen található az Almási csárda, amit Pecz István tulajdonosról Pecz kocsmának is neveztek. Alsómocsoládon úgy tudják, hogy ebben a csárdában lőtte agyon egy Hab nevű zsandár 1866-ban Rigacz Jancsit, a Hegyhát híres betyárvezérét, akinek nevét balladák is megőrizték. Holttestét kocsira tették, s koporsó nélkül vitték Sásdra, ahol eltemették.

Ág értékei

A kicsiny faluban érdemes megtekinteni a 19. század végén épült neogótikus evangélikus – ma műemlék – templomot, aminek tornyát 2000-ben újították fel. 
Az épület az utcafronttól beljebb, a domboldalban áll, az oldalkarzat, az orgonakarzat és a szószék szintén neogótikus elemekkel díszített.
A két haranggal büszkélkedő templom feletti domboldalon régi pincék bújnak meg.
Az evangélikus templom környékén látható a közel 300 m2 nagyságú területen húzódó hársfasor.

 

 


Megnézem a többi települést is

Alsómocsolád

Alsómocsolád

Csikóstőttős

Csikóstőttős

Gerényes

Gerényes

Hosszúhetény

Hosszúhetény

Kárász

Kárász

Kisvaszar

Kisvaszar

Köblény

Köblény

Magyarhertelend

Magyaregregy

Szalatnak

Szalatnak

Vissza a kezdőlapra

Vissza a kezdőlapra